Egy újabb év telt el. Egy újabb örökkévalóságnak tűnő szenvedés. Nem hittem volna, hogy képes vagyok rá, de túléltem. Szörnyen nehéz összefoglalni az egészet. Annyi érzelem, annyi élmény, azt se tudom hol kezdjem, mit írjak le, és mi az, amit szívem szerint kihagynék az évi összegzésből, de akkor nézzük is meg mit tartalmazott ez a tizenkét hónap számomra. Az első szilveszterem, amit nem az itthoni barátaimmal töltöttem. Pécsen köszöntöttem az újévet számomra kedves, és nagyon fontos emberek között, bár ahogy az az este indult.. Koliban alapoztunk, majd ismerősöknél folytattuk utunkat, végül a hátralevő időt egy szórakozóhelyen töltöttük. Én az első buszommal mentem haza, és egy jó félnapos alvás várt rám. Nem mondom, hogy a legjobb estém volt, de azért volt már rosszabb is. Az új év beköszöntével februárban megkezdődött a várva várt négy hónapos gyakorlat a PSN-nél. Hihetetlen hónapokat tudhatok magam mögött, míg ott voltam. Annyi minden kavarog bennem az e...
Szólnál.. De nem hallanák. Talán hallanák.. De nem értenék. Elmondanád.. De nem mered. Ezért csak írsz.. Mert nincs más módja, hogy kiadd magadból mielőtt teljesen beszippant a sűrű, fekete füst és elvesztenéd az eszed. Mielőtt olyat tennél, amit meg is bánnál. Megbánnád ? Hiszen annyiszor előfordult már, mégsem éreztél bűntudatot. Mit teszel ha minden darabokra hull körülötted? Mit teszel ha a jól bevált tapasz megadja magát és újra vérezni kezdesz legbelül? Mit teszel ha legszívesebben már csak feladnád.. Téged mi tart itt? Hogy vagy képes az emberek szemébe nézni minden nap és elhitetni velük; jól vagy. Hogy vagy képes leülni egy asztalhoz a szeretteiddel és hazudni nekik. Hogy vagy képes minden nap tökéletesíteni a maszkot, amit hordasz? Vicces.. Akik talán a legközelebb állnak hozzád, tegyük fel ismernek, képtelenek átlátni a szánalmas álcádon, de akad néhány olyan idegen, akinek elég csupán néhány perc melletted és tudják ki is vagy valójában, átlátnak rajtad...
Egy újabb "csodálatos" év telt el. Hihetetlen, hogy megy az idő, emlékszem a tavalyi kis visszatekintős év összefoglalós írásomra. Akkor sem voltam jobb állapotban, de most úgy érzem az idei évem sokkal pozitívabban sikerült. Nem is húzom tovább a szót, inkább nosztalgiázzunk a gyönyörű és egyetlen 2016-ról! Az újévet egy helyi házibuliba ünnepeltem a legjobb barátaimmal, igaz mára már nem állunk olyan szorosan egymáshoz, mint régebben, de még mindig büszkén mondhatom, hogy ők a legfontosabbak az életemben, és még mindig a legjobb barátaimként tekintek rájuk. Ezen nem fog változtatni semmi sem, már tudom, nem számít, hogy nem beszélünk hetekig, ők akkor is mellettem állnak, és én is mellettük. A csodás buli után jöttek az egyetemmel járó januári vizsgák, amik tulajdonképpen az első igazi megpróbáltatást szolgálták, de azt kell mondanom, eléggé sikeresen kiálltam a próbákat. Suli után az egész nyarat végigdolgoztam, belekóstoltam a felnőtt élet kemény világába, emellett ne...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése